Egy 1237-es oklevél említi először falunkat: Ivánc és templomának története az Árpád korra megy vissza.

A XV. század elején az Iváczy család birtokosai élnek itt, kik nemzeti előnevüket is innen veszik. Nemcsak Ivánc község, hanem Vas megye múltjában is jelentős szerepet játszott az ivánci család. Községünk címerének megalkotásakor megörökítettük a már kihalt de történelmileg a faluhoz kötődő Ivánc család címerét. A vasvári káptalan iratanyagában sikerült egy 1630-ból iktatott iratot fellelni, amelyben Ivánczy Péter akkori megyei alispán gyűrűs pecsétjén található és kivehető az ivánczyak történelmi címere.

Ivánc virágkora a Sigray család nevéhez fűződik. A család kastélya 1740-ben barokk stílusban épült, báró Sigray Károly építette.1898-ban eklektikus stílusban építették át. (Ma Műemlék).
A Sigray-birtok az 1670-es években még református mint az Őrség része. A rekatolizáció Bosikő plébános nevéhez fűződik. 1714-ben a plébánia mégújult.
Sigray József után fia Fülöp viszi tovább a család birtokait, majd fia (1879-1946) a 20.századi gróf Sigray Antal nevéhez fűződik.

A századfordulóra az Ivánci Sigray birtok gazdasága fellendülőben volt, elsősorban majorok építésével.
A falunak elsőként biztosította a saját gépházából a villanyvilágítást.
Melegvizes fürdőt építtetett az egészségház épületében.
Önálló faüzeme volt, ahol az ivánciak dolgoztak.
A közigazgatás színvonalának korszerű épületet építtetett, ami a jelenben a Polgármesteri Hivatalként funkciónál. Szociális téren segítette alkalmazottait (tüzelő, meleg ruha, a jobbképességűeket taníttatta.)
Tájvédő Erdészház megépítését is vállalta, jelenben felújított állapotban az Erdészeti RT. tulajdona. Külföldi vadásztársaság bérli.

Az államosítást követően 1951-ben Sigray kastély szociális otthonként működik. Minden földtulajdonuk az állam kezelésébe került.
A 60-as években beindított szocialista típusú modernizáció gyökeresen felforgatta a falu életét, az évszázados hagyományok szerint szerveződő paraszti világot.
Az 1973-as kormánykoncepció hatására összevonás következett a szomszédos a székhely községhez, Csákánydoroszlóhoz.
1971. iskola körzetesítése a felsőtagozathoz
1972. közigazgatás (tanácsrendszer)
1974. TSZ egyesítés, a gazdaság összevonása
A falu észrevétlenül elveszítette korábban birtokolt helyi körzetközpont jellegét.

Összevonások sora után egy szerepét és hitét vesztett Ivánc érkezett el a rendszerváltozás küszöbére.
1990-től az első szabad választás, a helyreállított önkormányzatiság és a gyors infrastrukturális fejlődés következett.
1990-ivóvíz, 1994-szennyvíz, 1995-telefon, 1999-gáz.

A gyors infrastrukturális fejlődés évtizede után a falu visszanyerte egészséges önbecsületét a millennium éve és az új évezred éveiben erre alapozva bizakodva tekint a jövőbe.