Ivánc és templomának története

A plébánia alapítása az Árpád-korra megy vissza. A gyakori német betörések megakadályozására a királyok az ország nyugati határára katonai szolgálattal tartozó "szabadalmas őrállókat", őröket telepítettek. Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. "gyepű" Szent László király idejében - a történészek egyöntetű véleménye szerint - a Gasztony-Lugos-Szalafő vonalon húzódott. Az ettől nyugatabbra eső gyéren lakott őserdő, a "gyepűelve" a Franciaországból behívott cisztercita rend 1183-as szentgotthárdi monostoralapításával kezdett benépesülni. Ivánc ekkor - Viszák községgel együtt - a Miskolc nembéli Domonkos báné volt. Fia, Bors alapította a Sopron megyei kedhelyi vagy borsmonostori apátságot.

Végrendeletében Bors ispán - fiú örököse nem lévén - a Vas megyében fekvő Ivánc és Viszák nevű birtokait és az apátság védnökségét IV. Béla királyra hagyta. Az Árpád-kori alapításra utalnak a szakértők szerint az 1910-ben lebontott Hegyhátszentmárton filiális templomának faragott kövei.

Ivánc kis román kori temploma első ismert birtokosa, Domokos bán és fia, Bors ispán idejében épülhetett. A múlt század híres régésze, Rómer Flóris a Lugos-völgyi halomsírokat kutatva 1863-ban átutazott a falun és lerajzolta a templomot. Ez a rendkívül értékes dokumentum sok adatot szolgáltat: a nyugat-dunántúli falusi templomépítészet sorába tartozó téglaépület egy természetes dombon állt, szentélye keletre nézett. Félköríves szentélyzáródása, kis román kori ablakai alapján a tatárjárás előttre tehető építése.

Az 1698. március 5-én végzett Kazó-féle Visitatio Canonica, továbbá az 1831. május 31-i hivatalos látogatás felsorolja az ivánci plébánia filiális községeit. Az utóbbi irat szerint ezek a községek a következők: Morácz Himfamajorral (félórányi távolságra van az anyaegyháztól), Rábatótfalu (háromnegyed óra járásnyira), Hegyhátszentmárton Németfaluval (negyedóra járásra) és Viszák, Lugos-majorral (másfél óra távolságra van Ivánctól).

A plébánia története egyezik az Őrség történetével. Vitnyédi N. István: Az áldozat c. történelmi regényében (Bp.1942.30.old) azt írja, hogy IV. Béla király, amikor a tatárok elől Dalmáciába menekült, az ivánci sírba bocsátotta Kálmán herceg tölgyfa koporsóját. Ezt az adatot mint helytörténeti érdekességet említi C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek c. könyve is (Szombathely, 1983.). Vitnyédi N. István könyvében semmiféle forrásra nem hivatkozik.

Ivánc első, oklevélben egyházas helyként történő említése 1353-ból való. Egy 1418-ból származó oklevélben a templom Szent Miklós titulusa szerepel. Egy másik - 1436-ból való - oklevél megemlíti Bereck nevű plébánosát. 1499-ben is említik plébániáját.

Mivel a török időkben erre is vitt a hadak útja, a plébánia átélte a háború minden pusztítását. Különösen sokat szenvedett a körmendi és a szentgotthárdi csata (1664) során. Ekkor a törökök a templomot és plébániaalakot az egész községgel együtt felégették és a környező filiákat feldúlták. Németfalut, Alsó -és Felsőlugost, valamint Himfalvát teljesen elpusztították.

A háborúk okozta szenvedéseket fokozták a hitújítással járó lelki békétlenségek is. A már említett Kazó-féle Visitatio Canonica megrenderítő képet tár elénk a plébániatemplom állapotáról: ezek szerint csak a templom falai és boltíves szentélye állnak. Abban az időben papja sem volt, s a 108 lakos közül, a gyermekeket nem számítva, mindössze öt felnőtt katolikus hívő volt.

Az újjászervezés küzdelmeiről tanúskodik a templom egyik értékes kelyhe, amely ma is használatban van. Ennek talapzatán olvasható a következő felirat: Hunc calicem Ecclesiae in Ivánc ad fluvium Rába post exstirpatam Calvini haeresim dono obtulis 1674 FS. (Franciscus Sigray). E felirat szerint "kiirtották a kálvini eretnekséget?" De ez a megújulás csak rövid ideig tarthatott, mert - amint láttuk - 25 év múlva a Kazó-féle Visitatio Canonicában ennek nyoma sincs.

A plébánia megújítása csak 1714. július 20-án következett be. Erről számol be az egyik anyakönyv első lapján talált, elfakult bejegyzés, amely szerint: "Kálvin eretnekségének ismételt exstirpatio-ja után Mélt. Ftő Kontor István győri vicarius generalis és Mélt. Gróf Batthyány Zsigmond kegyúr között létrejött megállapodás értelmében a csákányi plébánia egyesíttetett az ivánci plébániával és a Hegyháti Esperességhez tartozó rábamenti Iváncz első plébánosa Bosickó Pál lett, akit a Ns Ftdő Polgár László vasvári olvasó-kanonok ünnepélyesen bevezetett és egyházjogilag beiktatott 1714. július 20-án. " A katolikus újjáéledést szemlélteti a plébánia összes híveinek száma a hozzá tartozó filiális községek katolikusaival együtt 1286, kálvinista pedig 164 volt.

Csákány és Rábadoroszló 1714-től 1803-ig tartozott az ivánci plébániához. 1803-ban történt meg a csákánydoroszlói plébánia restaurálása.

1945. szeptember 1-jén Felsőmarác önálló lelkészség lett Viszák filiális községgel. 1988. szeptember 15-tel Felsőmarác újra az ivánci plébániához került: lelkipásztori ellátására az itteni plébános kapott megbízatást.

A plébániatemplom történetéről és állapotáról az 1831-es Visitatio Canonica ezt jegyezte fel: "Hogy mikor és ki által építtetett az anyaegyház, nem tudni; annyit azonban mond egy régi hagyomány, hogy akkoriban mélt. Báró Sigray József elűzvén a helv. vallású lelkészt és kath. Plébánost állítván, az 1712. évben a templomot helyreállította. Ez a szilárd anyagból épült és mintegy 500 személyre való templom igen rászorul a javításra. Miért is a látogató püspök illően megkérte az özvegy grófné Kegyúrnő Őexcellenciáját, hogy a szükséges helyreállításokat mielőbb eszközölni méltóztassék." Az időközben bizonyára megtörtént javítások ellenére a templomépület tovább rongálódott és az 1885. évi január elsején készített leltár szerint "nyomorúságos állapotban volt" (est in statu miserabili).

A mai plébániatemplom építése

1909-ben középhajója és a torony annyira megrepedezett, hogy a templom istentiszteleti célokra életveszélyessé vált. Ezért az akkori esperes-plébános - Horváth József - 1910. január 19-én 31. számú felterjesztésében engedélyt kért, hogy hétköznapokon a templom lebontása és az új megépítésének ideje alatt a plébánia egyik szobájában misézhessen. Az engedélyt István Vilmos szombathelyi megyéspüspöktől 1910. január 24-én megkapta.

A régi templomot 1910-ben lebontották. Helyébe épült a mai háromhajós új templom 1913-1914-ben, alatta azonos alapterületű alsótemplom is van.

A körmendi főszolgabíró 1911. szeptember 16-án kelt véghatározatában engedélyt adott gróf Sigray Antalnak a becsatolt tervek szerint a templom építésére. A kegyúri templomokra nézve országszerte kifejlődött joggyakorlat szerint a templom építéséhez szükséges anyagot a kegyúr szolgáltatja, továbbá ő fizeti a mesterembereket, ugyanakkor a kézi és igás napszámok a plébánia híveit terhelik.

A templom tervezője Hendrich Antal műépítész tanár, aki Cegléden született 1878-ban és Budapesten halt meg 1960-ban. Felső építőipari iskolát végzett és a Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1905-1922 között a Fővárosi Iparrajziskolán az építészeti és díszlakatos tárgyak tanára. Díszlakatos tervezésére utal Iváncon a kapudísz, a keresztelőkút, a sekrestyecsengő tartója és a rácsok nagyon finom kidolgozású, tulipános kovácsoltvas munkái. Sok iparművészeti pályázat nyertese. 1907-től tervező építészeti tevékenységet folytat. A Mérnökegylet és a Mérnöki Kamara tagjai sorába fogadta. Jelentősebb művei: a pasaréti "Star" Filmgyár - Budapest, 1917-1922; az ivánci templom - 1911-1914; a balatonalmádi Yacht Klubház - 1924, továbbá rózsadombi villák és bérházak Budapesten. Az ivánci templom kivitelezői budapesti építőmesterek voltak: Blahó és Steinbeisz. A templomot 1914. június 13-án szentelte fel gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök.

A templom leírása

A templom stílusa: magyaros szecessziós, székelyes elemekkel. Külsejében hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz: méreteiben nagyobb és külső megjelenésében - leginkább főhomlokzatát tekintve - tükörképe annak.

Mielőtt belépnénk, szóljunk pár szót az altemplomról is, mely külön érdekessége az épületnek. Valószínű, téli templomnak szánták, közösségi célokra épült, amerikai mintát tartva szem előtt. Az ötletet a gróf amerikai felesége adhatta. Ismeretes, hogy ott ma is szokásosak az istentiszteletet követő közös összejövetel, ahol a hívek találkoznak egymással, továbbá különböző rendezvényeiket is itt tartják. A templom teljes alapterületével megegyező nagyságú altemplom ma még kihasználatlan. Szakszerű szigetelés hiánya miatt 75 év alatt eléggé elvizesedett és elhanyagolt állapotban van. 1991. évtől folyamatosan kripták épülnek és temetkezési helyül szolgálnak.

Ha a főútról felmegyünk a templomhoz vezető lépcsőn, szembetűnik az épületből kiugró előtér, amelyet a népi építészet tornácnak is nevez. A boltíves tornác a paraszti építészet legvonzóbb motívuma lett, amelyet gyakran még a legszerényebb hajléknál is "kódisállás" formában építettek meg. A három oldalról bejárást biztosító előtér főhomlokzatán látható a Sigray család, a templomépítő kegyúri család címere. A címeren jelmondatuk: Candore et fidelitate - Buzgósággal és hűséggel. Minden keresztény jelmondata lehetne.

Ha belépünk a templomba, azonnal szembetűnik annak egyszerűsége. A meszelt falak színei: fehér, szürke és a lábazat szürkébb. Mindezt fekete színű kalotaszegi szalagdíszítés teszi hangulatossá, nyolcféle változatban. A templom színharmóniáját a színes ablakok adják. Összesen 44 színes ablak van a templomban. Ezekből 15 figurális, szenteket ábrázol, a többi 29 pedig dekoratív, liturgikus szimbólumokat, jelképeket ábrázol. A főoltár mögött levő színes ablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja püspöki ornátusban, kezében könyv és azon a jótékonyságát jelző pénzeszacskó. Életéről annyit tudunk, hogy a kis-ázsiai Myra városának volt a püspöke. Az utolsó keresztényüldözés idején ő is sokat szenvedett, ezért a "hitvalló" kitüntető címet viselte. Megérte azt az időt, amikor az egyház sorsa jobbra fordult és ott a niceai egyetemes zsinaton. A történelem rendkívüli jótékonyságáról ismeri: a legenda szerint három szegény leányt úgy mentett meg a szégyentől, hogy ablakukon át éjjel pénzt dobott a lakásukba. Ezzel függ össze a gyermekek Mikulás-napi ajándékozása. Kr. u. 350-ben halt meg.

A Szent Miklós-ablakképtől jobbra a szentélyben található még Páduai Szent Antal képe, katolikus hívő népünk kedvelt szentje. Kezdetben Ágoston-rendi kanonok, később ferences szerzetes lett. Nagyon ismerte a Szentírást, de tudását évekig titkolta. Népmissziók tartásával ért el hallatlan eredményeket. Utolsó éveit Páduában töltötte. Itt voltak csodás látomásai, amelyek során felkiáltott: Látom az Urat! A legenda szerint a gyermek Jézust is megölelhette. Így ábrázolja ablakunk is, karján a gyermek Jézussal. 1231-ben halt meg.(Valószínűleg nem véletlen, hogy a templom felszentelése Szent Antal ünnepén történt 1914-ben, hiszen az építtető kegyúr, gróf Sigray Antal az ő nevét viselte.)

A szentély bal oldali képe Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja. Az Árpád-házi királyok törzsének egyik legszebb hajtása, a középkori aszkézis egyik legtökéletesebb megvalósítója volt Margit. IV. Béla királyunk leánya, Boldog Kinga és Boldog Jolánta testvére, Árpádházi Szent Erzsébet unokahúga, domonkos apáca. A tatárjárás idején született a dalmáciai Klissza városában. Szülei Istennek ajánlották fel, hogy a nemzet megszabaduljon a tatár hordáktól. Margit a Nyulak szigetén Budapesten ( a mai Margit-sziget) levő kolostorban élte le életét alázatos szolgálatban, imádkozva, testét sanyargatva és áldozatát az Anyaszentegyházért, továbbá a tatároktól még mindig fenyegetett nemzetért ajánlotta fel. 1270-ben halt meg. A szentély három ablakának ábrázolása alatt középen keresztmotívum található, míg a két oldalablak alján a grófi család címere.

Az eredeti főoltár a szentélyben haraszti kőből készült. Ugyancsak haraszti kőből faragták az alsótemplom baldachinos oltárát is. A templom többi oltára fából készült.

A szentélyből elindulva a templom déli mellékhajójába érünk. Itt található a Jézus Szíve-oltár. Oltárképe olajfestmény, egyidős a templommal, szerzője ismeretlen. A 140 x 320 cm-es vásznon Jézus látható, amint a földgömbön áll szeretettől lángoló szívét mutatja, amely annyira szerette az embereket, hogy önmagát adta értük. A liturgikus reform után ezen az oltáron őrizzük az Oltáriszentséget.

Induljunk el a szentségi oltártól és a déli hajó színes ablakait keressük fel. Az első ablak Szent Józsefet ábrázolja, mégpedig nem a megszokott módon - karjában a kis Jézussal -, hanem a gyermek Jézust mellette láthatjuk, kezében a földgömbbel. Szent József Jézus nevelőatyja, Szűz Mária jegyese, aki Dávid király családjából származott. Kezdetben nem tudott a Fiúisten megtestesülésének titkáról, mert Mária alázatosságból hallgatott a titokról. Isten lépett közbe és angyala által Józseffel minden habozás nélkül magához vette Máriát. A Szentírás így jellemzi Józsefet: igaz ember volt, kétkezi munkával kereste kenyerét mint ácsmester, és így tartotta el családját. Jézus és Mária karjai között fejezte be életét még Jézus nyilvános fellépése előtt. Az egyház védőszentjeként tiszteljük.

A mellette levő ablak Assisi Szent Ferencet ábrázolja. Ferenc kezében a szenvedő Jézust ábrázoló feszületet látjuk, mivel a Megváltó fáradhatatlan igehirdetésének jutalmául öt szent sebével - stigmáival - ajándékozza meg. Assisi Szent Ferenc az evangéliumi szegénység, az alázat és Isten-, felebarát- és természetszeretetének nagy szentje. Apja jómódú posztókereskedő volt a városban, Ferenc azonban nem akarta apja üzletét folytatni. A vidám természetű ifjúból komoly bűnbánó lett: a San Damiano-templom feszületének sugallatára önkéntes szegénységet fogadott. Testvéreinek nevezte az összes teremtményeket. Ő a ferences rend, a klarissza apácák rendjének, továbbá a világiakat egyesítő harmadrendű alapítója. 1226-ban halt meg.

A mellékhajó középső ívének ablakpárosa Jézust ábrázolja, amint lángoló szívét mutatja, továbbá a Jézus Szíve tisztelet elindítóját, Alacoque Szent Margitot. Margit a vizitációs apácarend alapító tagja volt. Három magán kinyilatkoztatásával elindítója lett korunk áhítatának, a Jézus Szíve tiszteletnek. Egyben kifejtette és feltárta e tisztelet hittani alapjait és gyakorlati módját is. Az egyház jóváhagyta az első pénteki engesztelő szentáldozást. Alacoque Szent Margit 1690-ben fejezte be földi életét.

A következő ablakunk Szent János apostolt és evangélistát ábrázolja. Ez az ábrázolás nem a megszokott szimbólummal, a sassal mutatja, hanem úgy, hogy melle előtt egy kelyhet tart. Ez a fajta ábrázolás Szent Jánosnál az utolsó vacsora kelyhére utalhat, de jelentheti a szenvedés kelyhét is. A Mester ugyanis előre megmondta Jánosnak, hogy majd neki is ki kell inni a szenvedés kelyhét. János Jézus legkedvesebb apostola volt. Ott állt Jézus keresztje mellett és a haldokló Jézus őré bízta édesanyját, Máriát: Íme a te anyád. A keresztényüldöző Domitianus császár Patmosz szigetére száműzte és itt írta meg az Újszövetség utolsó iratát, a Jelenések könyvét.

A mellett levő ablakon Szent Rozália képét látjuk. Palermo védőszentje, Sinibaldi gróf leánya volt. A Monte Pellegrino remetéje lett, ahol kemény önmegtagadásban és imádságban élte le életét. 1160-ban halt meg.

A templom északi mellékhajójának keleti végében van a Mária-oltár. A 140 x 320 cm-es oltárképet Závory Zoltán szilsárkányi festőművész festette 1987-ben. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karján a gyermek Jézussal. Előtte térdel az első magyar keresztény család: Szent István király, aki felajánlja koronáját, kifejezve ezzel azt, hogy országát és népét Mária oltalmára bízza. Édesapja mellett térdel a fiatalon meghalt trónörökös, Szent Imre herceg, továbbá az édesanya, Boldog Gizella. A kép jobb oldalán látható még Szent Gellért, Imre herceg nevelője, aki a velencei Szent György-kolostorból jött hazánkba. Bakonybélben töltött remetesége után csanádi püspök lett. A kép felső terében két angyal áll, akik az Árpád-ház címerét tartják.

A Mária-oltár melletti első színes ablakkép Szent László királyunkat állítja elénk. Az Isten küldötte volt ő a magyarok számára: rendbe hozta a zilált középállapotokat, megjavította az erkölcsöket s elhárította az országot fenyegető veszedelmeket. A magyar nép a lovagkirály példáján szerette meg igazán a keresztény hitet, amelyet uralkodása alatt véglegesen megszilárdított hazánkban. Életét sok legenda övezi, ami mind azt bizonyítja, hogy a magyar nép mennyire szívébe zárta. 1095-ban halt meg. Az ő idejében, 1083-ban történt István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása, oltárra emelése.

A magyar szentek koszorúját a következő ablakon Árpád-házi Szent Erzsébet képe zárja. II. Endre királyunk leánya. Már gyermekkorában eljegyezték Lajos thüringiai őrgróffal, ezért Wartburg várában nevelkedett. Őszinte vallásossága éles ellentétben állott környezete világias szellemével. Szent Ferenc szellemében élt szegénységben, jótékonykodott, ápolta a betegeket kórházában. Képünk a híres rózsacsodát ábrázolja: Erzsébet kezében kenyérrel, kötényében az illatozó rózsákkal. Érezte, hogy nincs helye Wartburg várában, ezért télvíz idején önként távozott onnan. Ferences szellemben élte le rövid életét: 24 éves korában már halott, s az egyház négy év múlva már szentté avatta. 1231-ban halt meg.

Az északi hajó két középső ablaka is összetartozik: Máriát mint a Rózsafüzér Királynéját látjuk az egyiken, a másikon pedig Szent Domonkost, a szentolvasó imádság elterjesztőjét. A Szent Szűz a gyermek Jézust tartja kezében, Jézus pedig a rózsafüzért, amelyet felénk nyújt. Szent Domonkos a prédikátorok rendjének - a domonkosoknak - megalapítója. Spanyolországban született, s mint világi pap kezdte meg pályáját. Mint ormai kanonok, szíve vágyát követve megalapította a hithirdető domonkos rendet, elsősorban az albi eretnekség leküzdésére. A hagyomány szerint a Boldogságos Szűz az olvasóimádsággal ajándékozta meg és ennek az imádságnak a szellemét hagyta örökségül rendjére. Szent Domonkosnak nagy jelentősége van a missziós munka és a hittudományok ápolása terén is. Meghalt 1221-ben.

Barat Szent Zsófia a következő ablak képe. Életéről annyit tudunk, hogy Jézus Szívének tisztelete mellett férfias erély és bölcsesség párosult benne. Valóságos nyelvtehetség volt: francia anyanyelvén kívül spanyolul és olaszul beszélt, szótár nélkül olvasott latinul és görögül. Mennyei sugallatra megalapította a Szent Szív rendjét, amely leányok tanításával foglalkozik. 1865-ban halt meg.

Az utolsó ablak Szent Ágoston püspök-egyháztanítót ábrázolja. Ágoston fiatal korában világias, pogány szellemben élt. Saját maga írta meg élettörténetét Vallomások című világhírű művében. Ebből tudjuk, hogy édesanyja, Monika évekig imádkozott érte és sokat sírt miatta. Ezenkívül nagy hatással voltak rá Milánó nagy püspökének, Szent Ambrusnak beszédei. Megtérése után nagy tudását az egyház szolgálatába állította. Hippó püspöke lett, a keresztény ókor legnagyobb bölcselője és a nyugati egyház legzseniálisabb hittudósa. Meghalt Kr. u. 430-ban.

Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márványoltára, amely 1951-ben került a templomba. (A kastélyról külön fejezetben szólunk.) Az oltár felett látható az a Fájdalmas Szűzanya-kép, amely még a régi lebontott templomból való és a Mária-oltár képe volt. Valójában Pieta-kép, a Szent Szűz ölében tartja halott fia testét. Tekintetével az égre néz, anyai fájdalmában onnét vár és kap vigasztalást. A közel 300 éves kép festője ismeretlen.

A kis kerek torony alatt van a szentsír-kápolna, a Pieta szobrával. A keresztről levett Jézus holttestét fájdalmas anyja ölébe fektetik.

Itt található a keresztelőkút, amelynek alapja nyolcszögletű, négy oszlopon álló félgömb, haraszti mészkőből faragták és csiszolták. A fedő félgömb bronzdomborítás egy bárány alakjával. A félgömb felirata: Én megkeresztellek téged; az alsó félgömbön pedig: Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében!

A keresztúti stációképek Prokopp Péter Rómában élő magyar pap-festőművész olajképeinek reprodukciói.

Templomunk orgonája a Rieger Orgonagyárban készült (Opus 1972). Két harang van a toronyban. A nagyharang 360 kg, öntette Ivánc község közönsége. Öntötték Seltenhoffer Frigyes és fiai harangöntő gyárában, Sopron - 1929 (5533. sz. ). Felirata: Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át, /Hit és munka naggyá teszi a hazát. A kisharang 120 kg. Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére készíttette gróf Sigray Antal 1913-ban. Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön.

A toronyóra méretei: hossza 30 m, szélessége a mellékhajókkal 11 m, a főhajó magassága 10 m, a mellékhajóké 6 m. A torony 33 méter magas: téglaépítmény 22 m, sisak 10 m, kereszt 1 m.

A templom látogatható naponta reggel 8 órától az esti istentisztelet végéig (nyáron este 8, télen este fél 7-ig).

Templomkert: Hősi Emlékmű (1989. év) I-II. világháború hősei. Minden évben emlékezünk a világháború halottaira, koszorúzás és gyertyagyújtás

A Sigray-kastély

Ivánc község látnivalójához tartozik még a község elején levő Sigray-kastély is. Az épületegyüttes ma elme-szociális otthonként működik. A 20 kat. hold közepén álló kastélyt park övezi. A Megyei Tanács a parkot 1986-ban védetté nyilvánította. Legismertebb fája a tulipánfa, valóságos famatuzsálem. Ezenkívül jó néhány kocsányos tölgy, óriásfenyő, óriás bükkfa, amerikai vöröstölgy és platánfa érdemelnek említést.

A kastély történetéről annyit tudunk, hogy már 1336-ban Ivánc északi végén, az akkor még a Rába által alámosott dombon Ajakas (Ivánczy) Miklós földesúr udvarháza állt. Ezt a középnemesi udvarházat, kúriát oklevelek említik 1337-ben, 1419-ben, 1463-ban. A mohácsi vész után 1543-ban "curia nobilitaris"-nak - nemesi kúriának - mondják, s ekkor Ivánczy Péter, Vas megye alispánja a tulajdonosa. A török harácsszedők megjelenése -kb.1580 - után az Ivánczy család Surányba költözött, épületük romba dőlt. A meglevő alapok felhasználásával Ivánc új földesura, báró Sigray Károly 1767-re felépítette egyemeletes barokk kastélyát, apja híres surányi kastélyának mintájára, csak szerényebb kivitelben.

1870 körül a külsőt eklektikus, a belsőt pedig 1920-ban szecessziós stílusban építették át. A déli homlokzat a nyugati és keleti oldalon négytengelyes rizalittal formált. Bejárata a középtengelyben van. Keleti rizalitján régebben egy teraszon keresztül a kápolnába lehetett bejutni.

Az épület homlokzatait öv- és főpárkány tagolja vízszintesen, az ablakok és ajtók szalagkeretesek. A rizalit emeleti ablakai egyenes szemöldökpárkánnyal kiemeltek.

Az ún. kis kastély a XX. Század elején épült. Jellegzetessége a homlokzatán levő Sigray-címer. Az épületegyüttes 1950. augusztus 3-a óta szociális otthon.

 Díszkút
 Hősi emlékmű

Kresznerics Ferenc Emléktábla az iskola épületének falán

Falunk szülöttére emlékeztünk, amikor tiszteletére elhelyeztük az emléktáblát. Fő műve: "A Magyar Szótár gyökér renddel és dekorzattal". Mindemelett matematikus, nyelvész, bölcseleti doktor. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Az emléktáblát 1993-ban avatta fel a falu 200 év múltra visszatekintéssel. Emlékévfordulók alkalmával közösen ünnepelünk.

Ivánci Nemzetőrök emlékoszlop

Az 1848-49-es szabadságharc tiszteletére állítottuk fel, az ivánci nemzetőrök tiszteletére az emlékoszlopon nevük feltüntetésével, hogy az utókor is ismerje a hős 48-as nemzeterőit. Az emlékoszlopot a 2000. évben avattuk a falu milleniumi napján. Németh Zsolt országgyűlési képviselő végezte az avatást.

Nepomuki Szent János szobor

1918-ban állíttatta báró Sigray József. A megélt idő alatt erősen megrongálódott és tönkrement. A Milleniumi Kormánybiztosi Hivatal pályázatával sikerült a 180 éves szobrot felújítani, a Milleniumi parkban került elhelyezésre.

Helytörténeti Múzeum

A millenium évében egy század eleji községi épület adott rá lehetőséget, melyet felújítottunk. Volt közbirtokos ház (a múzeum kialakítására). A faluban összegyűjtött értékeink, hagyományaink tárgyi eszközeit helyeztük el. Azóta is szívesen látogatják, különösen a falu iránt érdeklődők keresik fel. Az épületet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium pályázatával sikerült felújítani.

Kossuth emléktábla

2003. évben Dr. Katona István adjunktus avató beszéde mellett emlékeztünk Kossuth Lajosra. A tábla a Milleniumi Parkban került elhelyezésre.

"Cézár" 

Szintén a Milleniumi Parkban áll Sigray gróf legkedvesebb kutyájának életnagyságú bronzszobra, ifj. Vastagh György munkája. A gróf Naplopó nevű lovának bronzszobra még nem került elő, alapja az Amália-ligetben még ma is megtalálható. 

"Leányalak" szobor

Története ismeretlen. Párja, a fiúalak Szombathelyen a Paragváry utca egyik magánkertjében található. A szobor a Milleniumi kertben került elhelyezésre.

Lugos

 

A helyet és környékét a múltban Lugosnak nevezték. Története az Árpádok koráig nyúlik vissza. 1181-ben III. Béla király az ország határvidékén fekvő Lugos birtokot a Gatal nemzetségbeli Gergelynek adományozta.

Gatal nembeli „Nagy” Gergely és utódai, az ivánci Ajakosok a Lugos-patak völgyében hét falut alapítottak: Németlugost (Németfalu), Szentmártonfalvát, Lugosvásárhelyt, Mikefalvát, Cenkmolnát, Alsólugost és Felsőlugost.

A virágzó állapotnak a törökök 1588. évi támadása vetett véget. A lakosok elmenekültek, az elpusztított falvak helyét erdő verte fel. Az elnéptelenedett Lugos-völgyében a hódoltság végéig (1690) csak Szentmártonban a templom körül sikerült néhány családnak újból meggyökereznie.

A török kiűzése után az új földesurak, a Sigrayak megpróbálták életre kelteni a pusztává lett településeket. Erőfeszítéseik nyomán Viszák újból benépesült, Németfalu és Lugos pedig az Ivánci uradalom majorjai lettek. Az itteni major szarvasmarha- és juhállományának ellátására a Lugos-völgye hatalmas területű erdei legelői szolgáltak. Később az országút mellett épített csárdájáról vált ismertté Lugos.

A szabadságharc leverése után 1849-ben több viszáki férfit évekre börtönbe vetettek. A vád szerint Lugoson a megszállók bevonulása idején, 1848 karácsonyán az ő ellenállásuk két császári katona életét követelte. A nyomozás során a hatóságok a major területét is felásatták.

A századforduló táján érte el a lélekszám a tetőpontot, közel ötvenen éltek itt: a korcsmáros, a majorgazda, a két béres, a három ostoros, a gulyás, a szénégetők és családjaik.

1922 nyarán a gróf Sigray Antal által támogatott nyugat-magyarországi felkelők déli csoportjának gyülekező helye volt. Innen indult ki a trianoni békediktátum során az Ausztriához csatolt területek visszaszerzésére indított utolsó fegyveres felkelés. A csapatot Apáthy László százados, a Lajtabánság kormányzótanács volt elnöke vezette.

A kommunista rendszer uralomra kerülése után kezdődő változások a „külterületi lakóhelyek” megszűnését eredményezték. 1950-ben az akkori politikai gyakorlatnak megfelelően a majort végleg felszámolták a hatóságok.

Lugost 2007. július 21-én a Nyugat-magyarországi felkelés emlékhelyévé avatta Ivánc és Viszák közössége.

 

56-os Büszkeségpont

Iváncon a Szent Miklós Római Katolikus Plébániatemplom kertjében került elhelyezésre az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának emléket állító úgynevezett Büszkeségpont Emlékmű.

A hatvan évvel ezelőtti történéseknagy hatást gyakoroltak az egykor Iváncon élők életében.Az Ő tiszteletükre állított emléket Ivánc Önkormányzata 2016 –ban.

Az 1956-os Emlékbizottság megbízásából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által kiírt pályázat keretében valósult meg az emlékmű.

 

 

 

Gulag emlékmű

A kormány a 2015-2017-es évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította Ez alkalomból pályázati kiírást jelentetett meg a Gulág Emlékbizottság, melynek eredményeképpen Ivánc Község Önkormányzata támogatásban részesült. 

A második világháború lezárásának 70 évfordulóján kiírt pályázat az emlékezést, az emlékeztetést tűzte ki céljául.

Ivánc - 1945. március 30, Nagypénteken történt orosz bevonulás utáni - történelmét sajátos, egyedi, megmagyarázhatatlan tényeken alapuló események írták.

Már csak kevesen emlékeznek arra a napra, amikor április 8-án – tehát a „felszabadulást” követően – orosz tiszt érkezett a faluba és elrendeltette a 16-45 év közötti férfiak összedoboltatását az iskola elé, háromnapi élelemmel és ruházattal, főbelövés terhe mellett! Cél: a Zalában, harcokban megrongálódott vasútvonal helyreállítása volt.

Az ivánciak jóhiszemű segítőkészsége és önzetlensége eredményeképpen 116 fiatal férfi gyűlt össze majd indult útnak. Hamar kiderült, hogy nem a zalai dombok alá tartott a menet.

A végső úti cél a Szovjetunióba található számos munka és fogolytábor, a GULAG volt.

Hosszú évtizedekig tabuként kezelték a tényt. Senki sem mert beszélni róla.

Önkormányzatunk úgy döntött, hogy ennyi év hallgatás után emlékművet, mementót állít a több mint 70 éve történt megmagyarázhatatlan események és a 116 ivánci férfi kálváriájának emlékére.

 

Ivánc közössége számára kiemelkedően fontos a társadalmi emlékezet átadása a jövő generációi számára. Ezért döntött úgy az Önkormányzat, hogy olyan „monumentum”-ot alkot, amely méltó módon tiszteleg az elhurcoltak előtt, az emlékművön a 116 elhurcolt nevét feltüntetjük.

Trianon

Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja Magyarországon. Országunk igazságtalan büntetésének, a nemzettest szétdarabolásának állít emléket.Egyre több település büszkélkedhet ezen alkalomra emelt emlékezést és nem felejtést idéző emlékhellyel.

Iváncon 2014- ben állított örök emléket a trianoni békediktátum 94. évfordulóján az Önkormányzat.

Fa keresztre feszített történelmi Magyarország ábrázolás, alatta az apostoli címer.

Felirata : MAGYAR LEGYEN HITED ÉS LÉSZEN ORSZÁGOD

 

Út széli keresztek:

 

Az önkormányzat 2012-től célul tűzte ki a település kül és belterületén található útszéli fa és kőkeresztek felújítását.

Az emlékezet megtartása és az utókornak célzott átörökítés vezérelte céllal folyamatosan végzi a tevékenységet az önkormányzat.

Rába völgye

Északon a Rába folyó a falu természetes határa. A vadvizi evezők egyik kikötője, pihenője is itt van.