Ország, haza, nemzet. Trianon – 1920. június 4. – Békediktátum az I. világháború után, melyben elvesztettük az ország 67%-át (az erdők 89%-át, a vasútvonalak 58%-át, a sorkatonaság és a repülők, páncélosok 100%-át), de a haza, mint szülőföld és kulturális közeg iránti érzelmi kötődés megerősödött, s a nemzet, mint sorsközösséget vállaló, anyanyelvén beszélő emberek csoportja több országba szakadt. Mintegy 3 millióan kerültek országhatáron kívülre. Óriási veszteségek a gazdaság, a közlekedés, az ipar és mezőgazdaság számára tetézve a háború borzalmait, s a vesztes fél jóvátételi kötelezettségeit.

            Mégis talpra állt az ország köszönhetően Bethlen Istvánnak és kormányának: kötelező lett a nyugdíj-és betegbiztosítás, 3500 tanterem épült, felszámolták az analfabetizmust, külföldön magyar intézetek létesültek, a magyar diákok tanulhattak külföldön, helyreállították a gazdaságot (bank-és pénzügyreform, tőke-befektetés a mezőgazdaságba, iparba). A stabilizálódás és fejlődés az 1929-ben bekövetkezett világgazdasági válságig töretlen volt.

            A Trianoni Keresztnél helyeztük el az emlékezés mécseseit a harangszó, a közösen elénekelt himnusz hangjai és Gyarmati Tibor polgármester Trianon történetét és hatásait összefoglaló beszéde után. Felhangzott a székely himnusz, majd az emlékezők a Magyarságkutató Intézet filmes összeállítását feldolgozva beszélgettek országról, hazáról, nemzetről a diktátum aláírásának 106. évfordulóján, Iváncon, 2026.06.04-én.

További képek a galériában.