Elérhetőségek

Ivánc Község Önkormányzata

Cím: 9931 Ivánc,
Kossuth Lajos utca 119.
Telefon: +36/94/442-417, +36/94/542-027
E-mail: ivanc@ivanc.hu


Ivánci Római Katolikus Egyházközség

Az Ivánci plébánia-egyházközség és a templomok története:


A nagy múltú Ivánci plébánia keletkezése szorosan összefügg a Szent Miklós-templom XIII–XIV. századi megépülésével. Az Ajakas család nemcsak nemesi előnevét vette Ivánc birtokáról, a család kegytemploma is az itt álló lett. Első említésekor, 1418-ban V. Márton pápa az Ivánci Szent Miklós-egyház számára adott ki búcsúengedélyt. 


A plébánia alapítása az Árpád-korra megy vissza. A gyakori német betörések megakadályozására a királyok az ország nyugati határára katonai szolgálattal tartozó "szabadalmas őrállókat", őröket telepítettek. Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. "gyepű" Szent László király idejében - a történészek egyöntetű véleménye szerint - a Gasztony-Lugos-Szalafő vonalon húzódott. Az ettől nyugatabbra eső gyéren lakott őserdő, a "gyepűelve" a Franciaországból behívott cisztercita rend 1183-as szentgotthárdi monostoralapításával kezdett benépesülni. Ivánc ekkor - Viszák községgel együtt - a Miskolc nembéli Domonkos báné volt. Fia, Bors alapította a Sopron megyei kedhelyi vagy borsmonostori apátságot.


Végrendeletében Bors ispán - fiú örököse nem lévén - a Vas megyében fekvő Ivánc és Viszák nevű birtokait és az apátság védnökségét IV. Béla királyra hagyta. Az Árpád-kori alapításra utalnak a szakértők szerint az 1910-ben lebontott Hegyhátszentmárton filiális templomának faragott kövei.


Ivánc kis román kori temploma első ismert birtokosa, Domokos bán és fia, Bors ispán idejében épülhetett. A múlt század híres régésze, Rómer Flóris a Lugos-völgyi halomsírokat kutatva 1863-ban átutazott a falun és lerajzolta a templomot. Ez a rendkívül értékes dokumentum sok adatot szolgáltat: a nyugat-dunántúli falusi templomépítészet sorába tartozó téglaépület egy természetes dombon állt, szentélye keletre nézett. Félköríves szentélyzáródása, kis román kori ablakai alapján a tatárjárás előttre tehető építése.


Az 1698. március 5-én végzett Kazó-féle Visitatio Canonica, továbbá az 1831. május 31-i hivatalos látogatás felsorolja az ivánci plébánia filiális községeit. Az utóbbi irat szerint ezek a községek a következők: Morácz Himfamajorral (félórányi távolságra van az anyaegyháztól), Rábatótfalu (háromnegyed óra járásnyira), Hegyhátszentmárton Németfaluval (negyedórajárásra) és Viszák, Lugos-majorral (másfél óra távolságra van Ivánctól).
A plébánia története egyezik az Őrség történetével. Vitnyédi N. István: Az áldozat c. történelmi regényében (Bp.1942.30.old) azt írja, hogy IV. Béla király, amikor a tatárok elől Dalmáciába menekült, az ivánci sírba bocsátotta Kálmán herceg tölgyfa koporsóját. Ezt az adatot mint helytörténeti érdekességet említi C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek c. könyve is (Szombathely, 1983.). Vitnyédi N. István könyvében semmiféle forrásra nem hivatkozik.

Ivánc első, oklevélben egyházas helyként történő említése 1353-ból való. Egy 1418-ból származó oklevélben a templom Szent Miklós titulusa szerepel. Egy másik - 1436-ból való - oklevél megemlíti Bereck nevű plébánosát. 1499-ben is említik plébániáját.
Mivel a török időkben erre is vitt a hadak útja, a plébánia átélte a háború minden pusztítását. Különösen sokat szenvedett a körmendi és a szentgotthárdi csata (1664) során. Ekkor a törökök a templomot és plébániaalakot az egész községgel együtt felégették és a környező filiákat feldúlták. Németfalut, Alsó -és Felsőlugost, valamint Himfalvát teljesen elpusztították.
A háborúk okozta szenvedéseket fokozták a hitújítással járó lelki békétlenségek is. A már említett Kazó-féle Visitatio Canonica megrenderítő képet tár elénk a plébániatemplom állapotáról: ezek szerint csak a templom falai és boltíves szentélye állnak. Abban az időben papja sem volt, s a 108 lakos közül, a gyermekeket nem számítva, mindössze öt felnőtt katolikus hívő volt.
Az újjászervezés küzdelmeiről tanúskodik a templom egyik értékes kelyhe, amely ma is használatban van. Ennek talapzatán olvasható a következő felirat: Hunc calicem Ecclesiae in Ivánc ad fluvium Rába post exstirpatam Calvini haeresim dono obtulis 1674 FS. (Franciscus Sigray). E felirat szerint "kiirtották a kálvini eretnekséget?" De ez a megújulás csak rövid ideig tarthatott, mert - amint láttuk - 25 év múlva a Kazó-féle Visitatio Canonicában ennek nyoma sincs.


A plébánia megújítása csak 1714. július 20-án következett be. Erről számol be az egyik anyakönyv első lapján talált, elfakult bejegyzés, amely szerint: "Kálvin eretnekségének ismételt exstirpatio-ja után Mélt. Ftő Kontor István győri vicarius generalis és Mélt. Gróf Batthyány Zsigmond kegyúr között létrejött megállapodás értelmében a csákányi plébánia egyesíttetett az ivánci plébániával és a Hegyháti Esperességhez tartozó rábamenti Iváncz első plébánosa Bosickó Pál lett, akit a Ns Ftdő Polgár László vasvári olvasó-kanonok ünnepélyesen bevezetett és egyházjogilag beiktatott 1714. július 20-án. " A katolikus újjáéledést szemlélteti a plébánia összes híveinek száma a hozzá tartozó filiális községek katolikusaival együtt 1286, kálvinista pedig 164 volt.


Csákány és Rábadoroszló 1714-től 1803-ig tartozott az ivánci plébániához. 1803-ban történt meg a csákánydoroszlói plébánia restaurálása.


1945. szeptember 1-jén Felsőmarác önálló lelkészség lett Viszák filiális községgel. 1988. szeptember 15-tel Felsőmarác újra az ivánci plébániához került: lelkipásztori ellátására az itteni plébános kapott megbízatást. 2007-től A Csákánydoroszlói plébániához csatolták oldallagos ellátásra és fíliális egyházközség lett.


A plébániatemplom történetéről és állapotáról az 1831-es Visitatio Canonica ezt jegyezte fel: "Hogy mikor és ki által építtetett az anyaegyház, nem tudni; annyit azonban mond egy régi hagyomány, hogy akkoriban mélt. Báró Sigray József elűzvén a helv. vallású lelkészt és kath. Plébánost állítván, az 1712. évben a templomot helyreállította. Ez a szilárd anyagból épült és mintegy 500 személyre való templom igen rászorul a javításra. Miért is a látogató püspök illően megkérte az özvegy grófné Kegyúrnő Őexcellenciáját, hogy a szükséges helyreállításokat mielőbb eszközölni méltóztassék." Az időközben bizonyára megtörtént javítások ellenére a templomépület tovább rongálódott és az 1885. évi január elsején készített leltár szerint "nyomorúságos állapotban volt" (est in statu miserabili).

A mai plébániatemplom építése

1909-ben középhajója és a torony annyira megrepedezett, hogy a templom istentiszteleti célokra életveszélyessé vált. Ezért az akkori esperes-plébános - Horváth József - 1910. január 19-én 31. számú felterjesztésében engedélyt kért, hogy hétköznapokon a templom lebontása és az új megépítésének ideje alatt a plébánia egyik szobájában misézhessen. Az engedélyt István Vilmos szombathelyi megyéspüspöktől 1910. január 24-én megkapta.
A régi templomot 1910-ben lebontották. Helyébe épült a mai háromhajós új templom 1913-1914-ben, alatta azonos alapterületű alsótemplom is van.

A körmendi főszolgabíró 1911. szeptember 16-án kelt véghatározatában engedélyt adott gróf Sigray Antalnak a becsatolt tervek szerint a templom építésére. A kegyúri templomokra nézve országszerte kifejlődött joggyakorlat szerint a templom építéséhez szükséges anyagot a kegyúr szolgáltatja, továbbá ő fizeti a mesterembereket, ugyanakkor a kézi és igás napszámok a plébánia híveit terhelik.

A templom tervezője Hendrich Antal műépítész tanár, aki Cegléden született 1878-ban és Budapesten halt meg 1960-ban. Felső építőipari iskolát végzett és a Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1905-1922 között a Fővárosi Iparrajziskolán az építészeti és díszlakatos tárgyak tanára. Díszlakatos tervezésére utal Iváncon a kapudísz, a keresztelőkút, a sekrestyecsengő tartója és a rácsok nagyon finom kidolgozású, tulipános kovácsoltvas munkái. Sok iparművészeti pályázat nyertese. 1907-től tervező építészeti tevékenységet folytat. A Mérnökegylet és a Mérnöki Kamara tagjai sorába fogadta. Jelentősebb művei: a pasaréti "Star" Filmgyár - Budapest, 1917-1922; az Ivánci templom - 1911-1914; a balatonalmádi Yacht Klubház - 1924, továbbá rózsadombi villák és bérházak Budapesten. Az Ivánci templom kivitelezői budapesti építőmesterek voltak: Blahó és Steinbeisz.                                                                                                                                A templomot 1914. június 13-án szentelte fel gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök.

A templom leírását a https://ivanc.hu/hu/kozsegunk/latnivalok/ linken olvashatják.

A templom látogatható naponta reggel 8 órától nyáron este 8, télen este fél 7-ig.

Templomkert: Hősi Emlékmű (1989. év) I-II. Világháború hősei. 
                           A Hortobágyra kitelepítettek emlékoszlopa.
                           Gulágra kitelepített Ivánciak emlékműve.

Ivánci Egyházközségben szolgált plébánosok, káplánok névsora:


Bosicskó Pál 1714–1749
Vasvári József 1749–1776
Németh György 1759-1761
Martonitz Márton 1765-1769
Lancsics Mihály 1769-1771
Majzik Miklós 1773
Bőle Ferenc  1775
dr. Csobánczy József  1775-77
Bossányi Ferenc József 1778 -1830
Ábrahám Zsigmond 1783 -1785
Frantsits István 1789-91
Kresznerics Ferenc 1791- 1792
Ballia Imre  1793
dr. Dese Pál  1793
Kopfstein Ignác 1801-1805
Sinkovits András 1806
Magyar János 1809 – 1812
Pletnits Pál  1812-1815
Czipoth József 1815-1819
Pintér György 1818-1820
Váhl Antal Pál  1820-1821
Hadászy Gáspár 1825-1828
Pallos János 1828-1882
Mazaly János 1840
Gráczer János 1881-1882
 Strauss Flórián 1885-1890
Hannig János 1893
Szilner József 1893-1896
Horváth József 1896-1937
Horváth István 1933-1934
Szigeti József 1937-1956
Zenz Péter 1957
dr. Nemes (Pál) Vazul 1958-1971
Végh József 1971-1991
Fodor Antal 1991
Farkas Antal 1991
Varga István 1991-1992
Dóka Ferenc 1992-1997 - 2006 
Fekete Szabolcs Benedek 2006-2009
dr.Stift Zoltán 2009-2011
Orsos Zoltán 2011-2019
Kiss György 2019 – 

Kiss György jelenlegi plébános 1966 augusztus 8-án született Szombathelyen. 2001 június 14-én szentelték pappá Szombathelyen. Káplán volt 2001-2003-ig Letenyén, 2010-1012-ig Körmenden. Plébános 2003-2007-ig Tótszentmártonba, 2007-ben Tótszerdahelyen, 2007-2010 kisegítő lelkész, a Szombathelyi, Szent Márton Plébánián, 2012-2014. Börtönlelkész, Zalaegerszegen, 2014-2019 Nován Plébániai kormányzó.

 

Az Ivánci Szent Miklós Templom hivatalos közösségi oldala:

https://www.facebook.com/ivancitemplom/




Vissza az előző oldalra!
Ivánc Község Önkormányzata - Magyar